Szatmárnémetiben Crest Nonprofit Szervezetek Forrásközpontja CONTACT '99 néven civil társadalmi fórumot szervezett. A kétnapos tanácskozáson mintegy 130 különbözõ alapítvány és számos társadalmi szervezet képviselõje vett részt. Dr. Héjja Botond, a CREST igazgatója kijelentette: a fórum elérte célját. Kiderült, hogy a Szatmár megyei alapítványok és más civil szervezetek mûködése jobb, mint az országos átlag. Sok szó esett a kormányzati szervek és a civil szervezõdések kapcsolatáról. Az alapítványok képviselõi elõtt még mindig nehezen nyílnak meg a hivatalosságok ajtai. /Civil szervezetek fóruma Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2000. október 17.
A Nonprofit Szervezetek Forrásközpontja /CREST/ Szatmárnémetiben van, az elsők között jött létre, vezetője dr. Héjja Botond. Legutóbbi összejövetelükön nyolc megyéből összesen 160-an cseréltek véleményt. Nagy érdeklődés kísérte a közösségfejlesztéssel foglalkozó témát, szó volt a faluturizmusról is. A másik szekcióban a partneri kapcsolatokról cseréltek eszmét, a harmadikban a humán erőforrásokról. Az ifjúsági szervezetek problémáival foglalkozó fórumon kiderült, hogy csak kevesen tudnak pályázatokat készíteni. Kevesen tudták, hogy nem csak az ismert PHARE-program, az Illyés Alapítvány vagy a Világbank jelentenek forrást, de a fejlett országok nagykövetségeit is meg lehet "szólítani". A nagykövetségek közösségfejlesztési, szociális, környezetvédelmi és hasonló témájú pályázatokat fogadnak el. /Sike Lajos: Jó pályázatokra mindig találni pénzt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
2000. november 16.
Tasnád és Magyarcsaholy után Kaplonyban nyílt meg a harmadik teleház. Az ünnepség szentmisével kezdődött. Dr. Héjja Botond, a szatmárnémeti CREST (Nonprofit Szervezetek Forrás központja) ügyvezető igazgatója a teleház egyik létrehozója. A szatmárnémeti CREST a jövőben 14 teleházat nyit meg Szatmár, Máramaros, Bihar és Szilágy megyében. Legközelebb december 3-án a mezőpetri teleházat adják át. A kaplonyi teleházat egy francia szervezet segítette. /Sike Lajos: Teleházavató Kaplonyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
2001. február 12.
Az átmeneti korszakra még jellemző a falvak elnéptelenedése, a hiányos infrastruktúra és az információs elszigeteltség - mondta el dr. Héjja Botond, a Nemkormányzati Szervezetek Forrásközpontja (CREST) programigazgatója január végén Zilahon A teleház - a közösség szíve elnevezésű tanácskozáson. A CREST 1998 októberében alakult meg Szatmárnémetiben, a csapatban informatikus, pszichológus, orvos, szociológus, közgazdász, teatrológus található, tájékoztatást nyújtanak a civil szervezeteknek finanszírozási lehetőségekről, felkészítő tanfolyamokat szerveznek. A teleházak létesítésére vonatkozó program Szatmáron kívül felöleli Bihar, Máramaros és Szilágy megyéket. Szatmár megyében már öt teleház működik, készül a következő, a két máramarosi közül az egyik Misztótfaluban lesz, illetve három a szilágysági Kémeren, Kárászteleken és Zsomboron. /Fejér László: Teleházakat Szilágynak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2001. június 18.
A szatmárnémeti CREST Forrásközpont kezdeményezésére öt Szatmár megyei - Mezőpetri, Magyarcsaholy, Gencs, Kaplony, Szamosdara -, valamint két Szilágy megyei település - Kárásztelek, Kémer - teleháza nemrég találkozót rendezett, amelyen a kibontakozóban lévő romániai teleház-mozgalom jeles képviselőinek a többsége részt vett. A találkozó célja tapasztalat-, illetve információcsere - nyilatkozta érdeklődésünkre Kazamér Andrea, a CREST Forrásközpont programirányítója. Dr. Héjja Botond, a CREST Forrásközpont igazgatója fontosnak tartja a személyes kapcsolatok kiépítését. Az első napon Mezőpetriben tartottak műhelymegbeszélést. Délután Gencsen négy-öt finanszírozó (SAPARD, Kárpátok Eurorégió Alapítvány stb.) bemutatása következett Este, Magyarcsaholyban a helyi teleház bemutatása után beszélgettek. Ellátogattak Mezőpetribe, majd Kaplonyba. - Dr. Héjja Botond emlékeztetett: két év alatt négy megyében - Szatmár, Szilágy, Máramaros, Bihar - 14 teleházat hoztak létre, jelenleg a szóban forgó négy megye további 17-18 helységéből beérkezett dokumentáció kiértékelését végzik. /Kinál György: Teleháztűznézők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2001. november 5.
Nov. 3-án (immár negyedik alkalommal) megrendezték a Contact Civil Fórumot Szatmárnémetiben. A Contact 2001 megszervezését ezúttal is a Civil Szervezetek CREST Forrásközpontja vállalta magára, más szervezetek támogatásával. Mintegy hetven civil szervezetnek küldtek meghívót, hatvan szerveződés elküldte képviselőit. A CREST nevében szóló Héjja Botond és Kazamér Andrea kiemelték a civil szervezetek és a közintézmények közötti minél jobb együttműködés jelentőségét. Hargitay Erzsébet a nagykárolyi Down Alapítvány tevékenységéről számolt be. Az ebben az örökletes és elméletileg gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyerekek (akikből 66 van a megyében) nagyrésze fejleszthető. Lakatos Andrea a cigány fiatalok Phrala (Testvérek) néven nemrég alakult kulturális és érdekvédelmi szervezetét mutatta be. A találkozó második részében négy csoportban vitatták meg a napirendre tűzött kérdéseket. /Civil Fórum - negyedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 5./
2002. augusztus 16.
Dr. Héjja Botond, a CREST Forrásközpont ügyvezető igazgatója szerint a professzionalizmus jellemző a szatmári civil szervezetekre. A CREST Forrásközpont adatbázisa alapján 1989 óta Szatmár megyében több mint ezer nem kormányzati szervezetet jegyeztek be, ezek közül jelenleg mintegy 150 működik, köztük negyven magyar, illetve magyar érdekeltségű. A megyében a legismertebbek a szociális és segélyező alapítványok és egyesületek. Ezek mellett szép számmal működnek kulturális, nevelési, környezetvédelmi, valamint gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezetek. /C. L.: CREST Forrásközpont. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./
2002. december 16.
Negyedik alkalommal rendezett találkozót Szatmárnémeti civil szervezetei számára a Non Profit Szervezetek Forrásközpontja, a CREST. A tanácskozás célja az volt, hogy jobban összehangolják tevékenységüket. A dr. Héjja Botond által vezetett CREST olyan eredményes együttműködést szeretne kialakítani a legtöbb szervezettel, mint amilyent a katolikus egyház segélyszervezetével, a Caritas-szal vagy az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, az EKÉ-vel sikerült létrehozniuk az utóbbi években. /Civilszervezetek összefogása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2003. június 17.
Várható volt, a helyi többségi sajtó nem tűri sokáig, hogy Szatmár megyében a magyarok által létrehozott, illetve a magyar személyek által vezetett civil szervezetek működnek a legjobban és legeredményesebben. Elég csak az CRES-re (Nem Kormányzati Szervek Forrásközpontja), az EKE-re vagy a Pro Europa Liga itteni szervezetére gondolni. Ám arról dr. Héjja Botond, Szabó László vagy Kónya László nem tehet, hogy másoknál hamarabb jutottak a civil szerveződések társadalmi szükségességével kapcsolatos információkhoz, többek között a hazai magyar sajtóból. A Szatmárnémetiben megjelenő Gazeta de Nord-Vest szerint a román többséget hátrányosan érinti a már említett és egyéb civil szervezetek tevékenysége. Mert miért lenne csak magyar ügy az, ha az Erdélyi Kárpát Egylet EU-s pályázatokat nyer a Túr vize tisztaságának megóvására? /(Sike Lajos): Támadás a magyar civil szervezetek ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2005. május 23.
Május 21-én Kolozsváron tartotta a néhány hete jogi személyként bejegyzett Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) első közgyűlését. A kezdeményező Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítvány (ERMACISZA) ügyvezetője, Egri István, beszámolójában elhangzott, hogy az MCSZESZ-nek hetvenhét alapító tagja van, ezekhez társult most még tizennégy, tehát 91 tagszervezettel számolnak. A közgyűlés állást foglalt a kisebbségi törvény küszöbön álló elfogadásával kapcsolatban: elítéli azt, hogy ilyen fontos kérdésben előzetesen nem kérték ki a civil szféra véleményét, és nem ért egyet a leendő törvény tartalmával, annak jó néhány pontjával. Az MCSZESZ kilenc tagot választott be az igazgatótanácsba. Elnök: Bodó Barna (Temesvár); alelnökök: Szász Zoltán (Kovászna) és Sándor Krisztina (Kolozsvár); tagok még: Fleisz János (Nagyvárad), Nagy Pál (Székelyudvarhely), Csomós Attila (Marosvásárhely), Héjja Botond (Szatmárnémeti), Kelemen Mária Magdolna (Nagyvárad) és Somogyi Attila (Temesvár). /Ördög I. Béla: Magyar nemkormányzati szervezetek összefogása. Megtartotta első közgyűlését a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Elmarasztalta a kisebbségi törvénytervezetet az MCSZESZ, állásfoglalását eljuttatja az RMDSZ csúcsvezetőségéhez és a kormányhoz. Bodó Barna kifejtette: „Az autonómia zászlaját az RMDSZ 1992–93-ban még magasra emelte, majd a szekrény mélyére rejtette. Ezt azonban a magyar társadalom nem fogadta el, így az érdekszövetség társadalmi nyomásra alkotta meg ezt a törvényt, amelynek sajnos rengeteg hibája van.” /Lázár Lehel: Az RMDSZ eljárása ellen lép fel a civil szféra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./
